• Megjelenítés

költségvetési tanács

Szokatlan helyről kapott figyelmeztetést a kormány

Szokatlan helyről kapott figyelmeztetést a kormány

Hamarosan elkészül a Pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetés tervezetével és néhány nap múlva benyújtja a parlamentnek. A friss jelzések alapján azonban úgy tűnik, hogy a korábban megszokottnál erőteljesebb fenntartásokat fogalmazott meg a 2022-es büdzséről szóló véleményében a Költségvetési Tanács. A jegybank egyenesen a túlfűtött magyar gazdaság miatt aggódik, már csak emiatt is indokolt a Tanács szerint, hogy inkább a 3 százalékhoz legyen közelebb a deficit a kormány által tervezett 5,9 százalék helyett. Ezzel összefügg, hogy az államadósság-rátát is gyorsabban faragná le a Költségvetési Tanács, mint ami a tervezetben szerepel. Már csak néhány nap és kiderül, hogy a kormány mennyiben fogja megfogadni a kapott tanácsokat.

A Költségvetési Tanács kisebb hiányt szeretne 2021-2022-ben a tervezettnél

A Költségvetési Tanács kisebb hiányt szeretne 2021-2022-ben a tervezettnél

A Költségvetési Tanács (KT) azt szeretné, ha a kormányzat - amennyiben mód nyílik rá - csökkentené az idei költségvetési hiányt a legutóbb elfogadott módosításhoz képest, egyben javasolta a kormánynak, hogy hasonló módon a 2022-es költségvetési törvénytervezetben megjelölt 5,9 százalékos hiányt is mérsékelje majd, közelítve azt a 3 százalékhoz.

Kovács Árpád elmondta, miért volt kritikus a KT a költségvetés módosításával kapcsolatban

Kovács Árpád elmondta, miért volt kritikus a KT a költségvetés módosításával kapcsolatban

A GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 80,4 százalékról az idei év végére várhatóan 79,9 százalékra csökkenhet, megfelelve az Alaptörvény előírásainak - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a növekedés.hu portálnak adott interjúban. Véleménye szerint a beruházásoknak köszönhetően a következő két-három évben Magyarország visszatérhet ahhoz a makropályához, amelynél egyszerre javulnak az egyensúlyi mutatók és az EU átlagát akár kétszeresen is meghaladja a növekedés.

Bemutatta a kormány, hogyan lesz idén közel 4000 milliárdos a költségvetési hiány

Bemutatta a kormány, hogyan lesz idén közel 4000 milliárdos a költségvetési hiány

A Költségvetési Tanács kérésére a kormány kibontotta, hogy milyen okok és korábban már meghozott intézkedések vezettek el az alig 1500 milliárdról közel 4000 milliárd forintra megemelt idei költségvetési hiánycélhoz. A kedden este a parlamentnek benyújtott 2021-es költségvetési törvénymódosító indítványából látszik, hogy a járvány második és harmadik hulláma alatt kormányrendeletekkel már meghozott költségvetési intézkedések, illetve demográfiai és uniós költségvetési okok együtt vezettek el ehhez a nagyfokú, a GDP 2,9%-áról 7,5%-ára történő hiánycél-növeléshez, amelybe egyébként már nincs plusz költségvetési mozgástér beépítve, a meghozott intézkedéseket „fésülte össze” a kormány. Ennek az összefésülésnek a jegyében egyébként szerda este egy olyan táblázatot is közölt a tárca az anyagban, amely tételesen bemutatja, hogy a gazdaság újraindítása jegyében a 6200 milliárd forintos, a GDP 12%-át kitevő hangzatos és bődületesen nagy keretbe pontosan milyen tételeket sorol be.

Hatalmas költekezést hajthat végre a kormány az újraindításra hivatkozva a választások előtti évben (2.)

Hatalmas költekezést hajthat végre a kormány az újraindításra hivatkozva a választások előtti évben (2.)

A gazdasági és költségvetési folyamatok változása miatt idénre „csak” 796,5 milliárddal magasabb, 2288 milliárd forintra emelt költségvetési hiánycél adódna, de a kormány valójában 3990 milliárdos idei deficitcélra kér parlamenti felhatalmazást a részletek kibontása nélkül, így összességében egy 1700 milliárdos csomagról dönthet majd saját hatáskörben a járvány elleni védekezésre és újraindításra hivatkozva a 2022-es választások előtti évben - rajzolódik ki a Költségvetési Tanács múlt heti hivatalos véleményéből és Kovács Árpád KT-elnök Világgazdaságnak mondott kedd délutáni szavaiból. Kedden délután egyébként meg is érkezett a parlament elé a 2021-es költségvetési törvény módosításának indítványa.

Frissítés: A kedden benyújtott, majd szerdán picit módosított költségvetési indítványból összességében az rajzolódik ki, hogy a közel 4000 milliárdos deficitben NINCS már plusz költségvetési mozgástér. Az új értelmező anyagunkat a témában itt érheti el.

Rábólintott a Költségvetési Tanács a magasabb idei költségvetési hiánycélra

Rábólintott a Költségvetési Tanács a magasabb idei költségvetési hiánycélra

A Költségvetési Tanács egyetértését fejezte ki a 2021-es hiánycél 7,5 százalékra történő emelésével és megalapozottnak tartja, hogy a GDP-arányos államadósság az idei évben csökken – hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium pénteki közleménye a Tanács csütörtök délután kiadott véleményére hivatkozva. A közlemény szerint a Költségvetési Tanács felidézi, hogy bár a hazai gazdaság lendülete 2020-ban megtört, visszaesése mégis kisebb lett a vártnál.

Költségvetési Tanács: célzott gazdaságvédelmi intézkedésekre van szükség Magyarországon

Költségvetési Tanács: célzott gazdaságvédelmi intézkedésekre van szükség Magyarországon

A Költségvetési Tanács (KT) megítélése szerint az államháztartás augusztus végén módosított finanszírozási tervében erre az évre előirányzott 3600 milliárd forint éves pénzforgalmi hiány mozgásteret ad újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére, amelyeket -, ha megfelelően célzottak - a tanács indokoltnak tart a gazdaság további visszaesésének elkerülése érdekében - állapította meg a Költségvetési Tanács (KT), miután keddi ülésén áttekintette a költségvetési törvény első félévi végrehajtásának fő folyamatait és kialakította véleményét az éves tendenciákról, különösen az államháztartási hiány és az államadósság várható mértékéről.

A legfontosabb adatok, amiket már most tudunk az Orbán-kormány keddi nagy bejelentéséből

A legfontosabb adatok, amiket már most tudunk az Orbán-kormány keddi nagy bejelentéséből

Az eredeti tervekhez képest egy hét csúszással, de még így is - a hagyományokhoz híven - nagyon korán ismerheti meg mindenki a 2021-es költségvetést, kedden ugyanis (a legutóbbi tervek szerint legalábbis) Varga Mihály pénzügyminiszter beterjeszti az erről szóló törvényjavaslatot a parlamentnek. Az utolsó pillanatban felülvizsgált hiánycél, többletforrás az egészségügy átalakítására, a 13. havi nyugdíj finanszírozása, érdemben növekvő, 2550 milliárd forintos Gazdaságvédelmi Alap, 2000 milliárd forint feletti állami beruházás - néhány kiemelt fejlemény a jövő évi büdzséből. Összegyűjtöttük, hogy mit tudunk már most a kormány jövő évi terveiről.

2021-es költségvetés: jövőre nem lesz önálló Egészségbiztosítási Alap

2021-es költségvetés: jövőre nem lesz önálló Egészségbiztosítási Alap

A kormány jövőre 2,9%-os GDP-arányos hiánycélt tervez - derül ki a Költségvetési Tanács csütörtökön közzétett, a jövő évi költségvetési tervezetről alkotott véleményéből. Mindez azt is jelenti, hogy a kormány néhány két hét alatt vizsgálta felül a jövőre tervezett hiánycélját. A KT szerint a jövő évre tervezett szabad tartalék összege nem tűnik megfelelőnek és további érdekessége a tervezetnek, hogy a kormány készül valamire az egészségbiztosítási alappal.

Koronavírus: eddig nem ismert magyar prognózis érkezett

Koronavírus: eddig nem ismert magyar prognózis érkezett

Pénteken megjelent a Költségvetési Tanács véleménye a koronavírus okozta járvány államháztartási hatásairól. A hivatalos dokumentum legvége az igazán érdekes azonban, itt ugyanis fény derül a kormány eddig nem ismert fiskális előrejelzéseire.

ÁSZ-elnök: komoly és elhúzódó krízisre kell felkészülni Magyarországon

ÁSZ-elnök: komoly és elhúzódó krízisre kell felkészülni Magyarországon

„Komoly és véleményem szerint elhúzódó krízissel kell számolni, ami már itt van” – hangsúlyozta a koronavírussal kapcsolatban a novekedes.hu-nak adott interjújában Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint célzott eszközökkel kell fellépni a gazdasági krízis kezelése érdekében: rugalmassá kell tenni az állami rendszereket és munkaerőpiacot, valamint költségvetési és lakossági szinten is nagy hangsúlyt kell helyezni a tartalékolásra. Szerinte Magyarország felkészült koronavírussal kapcsolatban, de a neheze csak most jön.

Új intézkedéseket sürget a Költségvetési Tanács

Új intézkedéseket sürget a Költségvetési Tanács

A növekedés extenzív tartalékai kimerültek, ezért indokolt meghozni azokat a termelékenységet, gazdasági hatékonyságot javító intézkedéseket, amelyek révén nemcsak 2020-ban, hanem középtávon is fenntartható az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedés - állapította meg a Költségvetési Tanács (KT), amely Kovács Árpád elnök vezetésével, a testület tagjainak - Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének és Matolcsy Györgynek, az MNB elnökének - részvételével csütörtökön megtartotta idei első ülését.

Kovács Árpád: visszatérhet a válság

Még 2020-ra is nyugodt időszakot vár a világgazdaságban Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, aki szerint 2021-22-re már erősödhetnek a kockázatok, és bizonyos mértékben visszatérhet a válság.

Már a Költségvetési Tanács is kockázatokat lát a büdzsében

A Költségvetési Tanács (KT) véleménye szerint az idei gazdasági növekedés a kormányzati várakozásoknak megfelelően, 4,3 százalék körül lehet, ám felerősödtek a kockázatok. A tanács az EU módszertana szerint számított (ESA) 2,4 százalékos éves hiánycélt teljesíthetőnek látja, ugyanakkor számottevő kockázatot lát az éves pénzforgalmi hiánycél teljesíthetőségét illetően.

Ami alapján vétózhat a Költségvetési Tanács és ami alapján nem

Ezekben a hetekben zajlik Magyarország 2019. évi költségvetésének tárgyalása, amelynek során a Költségvetési Tanácsnak is kiemelt szerepe van. A Kormány június 13-án benyújtotta a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyet az előzetes menetrend szerint július 20-án fogadhatnak el. Az alábbi cikkben áttekintjük, hogy ebben a folyamatban mi a Költségvetési Tanács szerepe a jogszabályok alapján, milyen előírások betartására ügyel és milyen eszközei vannak ehhez.

Üzent a Költségvetési Tanács: Ne költse el a tartalékot a kormány!

A Költségvetési Tanács (KT) ambiciózusnak tartja a jövő évi GDP-növekedési tervet, de ha a hazai fogyasztás növekedése gyors marad és az Európai Unió gazdasági növekedése sem esik vissza jelentősen, akkor teljesíthető - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Kovács Árpád, a KT elnöke azt követően, hogy a tanács megvitatta és elfogadta a 2019-es költségvetés tervezetét. Szerinte ha nem érjük el a 4,1%-os GDP-növekedést, a költségvetés teljesülésével akkor sem lesz baj, hiszen jelentősek a tartalékok. Az unió déli tagállamaival kapcsolatos problémák, a világkereskedelem lassulása és más kockázatok miatt fontos, hogy a tartalékot a jövő év negyedik negyedévéig ne költse el a kormány.

Jövőre nagyon sok pénzt költünk a katonaságra

A legnagyobb újdonság a 2019-es költségvetésben, hogy nincs újdonság - lehet kiolvasni a Költségvetési Tanács héten megjelent véleményéből, melyből az is kiderül: a GDP-növekedésre vonatkozó kormányzati várakozás nagyon optimista. Az is látható, hogy jövőre mire jut majd sokkal több pénz.

Egy fillérrel sincs nagyobb tartalék a 2019-es költségvetésben, egyelőre

Teljesíthetőnek tartja a 2019-es költségvetési javaslatban szereplő, 1,8%-os hiánycélt, és elérhetőnek az államadósság csökkentését a Költségvetési Tanács a friss értékelésében, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a kormány gyorsabb növekedéssel számol a piac által vártnál. Azt is kiemelik, hogy kedvező a költségvetési hiány csökkentése, azonban továbbra is meghaladja a középtávú, 1,5%-os célt.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újult erővel támad a fertőzés, ami Magyarországon is halálozással járt - Már a hazai járványhatóság is figyelmeztet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility