költségvetési tanács

Kovács Árpád: Úton egy új világrend felé? Esélyek és remények Magyarország számára

Kovács Árpád: Úton egy új világrend felé? Esélyek és remények Magyarország számára

Munkám évtizedek óta a költségvetési gazdasághoz köt, annak egyensúlya fenntartásának érdekeit igyekszik szolgálni. Így a magam nézőpontjából és ismerete alapján látom a pandémia, a globalizációs át- és visszarendeződés, az orosz agresszió s nyomukban az újkori migráció, az elszabadult energia- és nyersanyagárak formálta világunkat, elgondolkodva azon, hogy mi változott meg körülöttünk, merre tart a világ, s ebben a környezetben, itthon, a „lábunk” elé nézve a következő években mire juthatunk.

Breaking! Brutális részletek derültek ki a 2023-as rendeleti költségvetésről

Breaking! Brutális részletek derültek ki a 2023-as rendeleti költségvetésről

A finiséhez érkezett a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosítása, a közlönyben történő kihirdetése előtti utolsó mozzanatként a Költségvetési Tanács közzétette véleményét a tervezetről. Ebből a dokumentumból már sok lényeges és új információ kiolvasható. Ezek közül a legfontosabb és talán a legérdekesebb - főleg a befektetők és hitelminősítők, valamint a fiskális politika hitelessége szempontjából - az eredetileg 3,5%-ra tervezett hiánycél 3,9%-ra történő emelése. Szembetűnő továbbá, hogy a jövőre 670 milliárd forintra tervezett Rezsivédelmi Alap 2610 milliárd forintra hízik. Ez is jól mutatja, hogy nagyon sokba kerül még a módosított rezsicsökkentési rendszer állami finanszírozása is. A Tanács véleményének érdekessége továbbá, hogy az aláírók között nem szerepel Matolcsy György jegybankelnök (és KT-tag) aláírása.

Vadonatúj támogatást kapnak egyes családok már 2023-ban a kormánytól

Vadonatúj támogatást kapnak egyes családok már 2023-ban a kormánytól

Szép csendben zajlik a 2023-as költségvetés újratervezése, a Pénzügyminisztérium pénteki közleményéből például az derült ki, hogy a kormány átadta a jövő évi költségvetés módosításának tervezetét a Költségvetési Tanácsnak. A tárca egyúttal egy új intézkedést is elárult.

Megszavazták a 2023-as költségvetést, ami már most aknákkal van tele

Megszavazták a 2023-as költségvetést, ami már most aknákkal van tele

A parlamenti képviselők a keddi ülésükön elfogadták a 2023-as költségvetést, amely ugyanakkor az elfogadás pillanatára alapvető pontokon lett elavult és távolodott el a valóságtól. A büdzsé elfogadásának ideje alatt ugyanis teljesen megváltozott a külső környezet, amelynek következményeit a kormány nem vezette át a tervezeten, vagyis ezen a ponton megint előkerült a költségvetés korai elfogadásának hátránya. Emellett a kormány a múlt héten saját maga hozott olyan döntéseket, amelyek hatásai nem köszönnek vissza a költségvetési törvényből. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a zárószavazás előtti beszédében szokatlan módon új kockázatokra figyelmeztette a kormányt és új javaslatokat tett, de ennek ellenére nem látta indokoltnak, hogy a Tanács ne adja rá az elfogadó pecsétjét. A költségvetés felett őrködő szervezetként tehát nem tartotta fontosnak feloldani ezt az alapvető ellentmondást a jövő évi büdzsével kapcsolatban.

Rendkívül fontos számok derültek ki az új különadókról

Rendkívül fontos számok derültek ki az új különadókról

A kormány átadta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak, amely véleményezte azt. Arról már beszámoltunk, hogy még a KT véleménye szerint is több sebből vérzik a jövő évi büdzsétervezet kiadási oldala, most viszont azt mutatjuk be, milyen számokat vár a kormány a különadó-emelésekből. Ha összeadjuk a Tanács által részletesen felsorolt különadó-bevételi tételeket, akkor 1600 milliárd forint feletti összeget kapunk, vagyis a kormány jövőre is gigantikus összeget von el az érintett ágazatoktól. A 2023-as költségvetés érdekessége, hogy 300 milliárd forintos bevétellel számol az állami ingatlanok értékesítéséből, ugyanakkor nem részletezi, hogy ez hogy jön össze.

Ítéletet mondtak a 2023-as költségvetésről

Ítéletet mondtak a 2023-as költségvetésről

A Költségvetési Tanácsnak a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatra nézve "nincsenek olyan alapvető ellenvetései", amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését - így szól a KT értékelésének legfontosabb mondata, amelynek megfogalmazása azért sugall némi távolságtartást, óvatosságot. Nem véletlenül, ugyanis az intézmény észrevételeiből kiderül, hogy hiányérzete azért akad a dokumentummal kapcsolatban.

Már a Költségvetési Tanács is azt mondja, hogy az új kormánynak nagy feladata lesz

Már a Költségvetési Tanács is azt mondja, hogy az új kormánynak nagy feladata lesz

Csütörtökön kiadta véleményét a 2021-es költségvetés végrehajtásáról és az államadósság alakulásáról a Költségvetési Tanács, és arra a következtetésre jutott a Kovács Árpád vezette testület, hogy a 2021. évi költségvetési gazdálkodás összességében megfelelő hátteret biztosított a koronavírus-járvány teremtette rendkívüli helyzet kezelésére, a gazdaság növekedési pályára történő visszaállítására. Ez különösen fontos a KT szerint a mostani háborús környezetben, amikor értékelése szerint a magyar GDP és az infláció is változni fog az orosz-ukrán fejlemények és a szankciók hatására. Mindezek mellett azt is megjegyzi ugyanakkor, hogy a kormánynak a bevételeket és a kiadásokat az új helyzethez kell igazítania.

Szokatlan helyről kapott figyelmeztetést a kormány

Szokatlan helyről kapott figyelmeztetést a kormány

Hamarosan elkészül a Pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetés tervezetével és néhány nap múlva benyújtja a parlamentnek. A friss jelzések alapján azonban úgy tűnik, hogy a korábban megszokottnál erőteljesebb fenntartásokat fogalmazott meg a 2022-es büdzséről szóló véleményében a Költségvetési Tanács. A jegybank egyenesen a túlfűtött magyar gazdaság miatt aggódik, már csak emiatt is indokolt a Tanács szerint, hogy inkább a 3 százalékhoz legyen közelebb a deficit a kormány által tervezett 5,9 százalék helyett. Ezzel összefügg, hogy az államadósság-rátát is gyorsabban faragná le a Költségvetési Tanács, mint ami a tervezetben szerepel. Már csak néhány nap és kiderül, hogy a kormány mennyiben fogja megfogadni a kapott tanácsokat.

A Költségvetési Tanács kisebb hiányt szeretne 2021-2022-ben a tervezettnél

A Költségvetési Tanács kisebb hiányt szeretne 2021-2022-ben a tervezettnél

A Költségvetési Tanács (KT) azt szeretné, ha a kormányzat - amennyiben mód nyílik rá - csökkentené az idei költségvetési hiányt a legutóbb elfogadott módosításhoz képest, egyben javasolta a kormánynak, hogy hasonló módon a 2022-es költségvetési törvénytervezetben megjelölt 5,9 százalékos hiányt is mérsékelje majd, közelítve azt a 3 százalékhoz.

Kovács Árpád elmondta, miért volt kritikus a KT a költségvetés módosításával kapcsolatban

Kovács Árpád elmondta, miért volt kritikus a KT a költségvetés módosításával kapcsolatban

A GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 80,4 százalékról az idei év végére várhatóan 79,9 százalékra csökkenhet, megfelelve az Alaptörvény előírásainak - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a növekedés.hu portálnak adott interjúban. Véleménye szerint a beruházásoknak köszönhetően a következő két-három évben Magyarország visszatérhet ahhoz a makropályához, amelynél egyszerre javulnak az egyensúlyi mutatók és az EU átlagát akár kétszeresen is meghaladja a növekedés.

Bemutatta a kormány, hogyan lesz idén közel 4000 milliárdos a költségvetési hiány

Bemutatta a kormány, hogyan lesz idén közel 4000 milliárdos a költségvetési hiány

A Költségvetési Tanács kérésére a kormány kibontotta, hogy milyen okok és korábban már meghozott intézkedések vezettek el az alig 1500 milliárdról közel 4000 milliárd forintra megemelt idei költségvetési hiánycélhoz. A kedden este a parlamentnek benyújtott 2021-es költségvetési törvénymódosító indítványából látszik, hogy a járvány második és harmadik hulláma alatt kormányrendeletekkel már meghozott költségvetési intézkedések, illetve demográfiai és uniós költségvetési okok együtt vezettek el ehhez a nagyfokú, a GDP 2,9%-áról 7,5%-ára történő hiánycél-növeléshez, amelybe egyébként már nincs plusz költségvetési mozgástér beépítve, a meghozott intézkedéseket „fésülte össze” a kormány. Ennek az összefésülésnek a jegyében egyébként szerda este egy olyan táblázatot is közölt a tárca az anyagban, amely tételesen bemutatja, hogy a gazdaság újraindítása jegyében a 6200 milliárd forintos, a GDP 12%-át kitevő hangzatos és bődületesen nagy keretbe pontosan milyen tételeket sorol be.

Hatalmas költekezést hajthat végre a kormány az újraindításra hivatkozva a választások előtti évben (2.)

Hatalmas költekezést hajthat végre a kormány az újraindításra hivatkozva a választások előtti évben (2.)

A gazdasági és költségvetési folyamatok változása miatt idénre „csak” 796,5 milliárddal magasabb, 2288 milliárd forintra emelt költségvetési hiánycél adódna, de a kormány valójában 3990 milliárdos idei deficitcélra kér parlamenti felhatalmazást a részletek kibontása nélkül, így összességében egy 1700 milliárdos csomagról dönthet majd saját hatáskörben a járvány elleni védekezésre és újraindításra hivatkozva a 2022-es választások előtti évben - rajzolódik ki a Költségvetési Tanács múlt heti hivatalos véleményéből és Kovács Árpád KT-elnök Világgazdaságnak mondott kedd délutáni szavaiból. Kedden délután egyébként meg is érkezett a parlament elé a 2021-es költségvetési törvény módosításának indítványa.

Frissítés: A kedden benyújtott, majd szerdán picit módosított költségvetési indítványból összességében az rajzolódik ki, hogy a közel 4000 milliárdos deficitben NINCS már plusz költségvetési mozgástér. Az új értelmező anyagunkat a témában itt érheti el.

Rábólintott a Költségvetési Tanács a magasabb idei költségvetési hiánycélra

Rábólintott a Költségvetési Tanács a magasabb idei költségvetési hiánycélra

A Költségvetési Tanács egyetértését fejezte ki a 2021-es hiánycél 7,5 százalékra történő emelésével és megalapozottnak tartja, hogy a GDP-arányos államadósság az idei évben csökken – hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium pénteki közleménye a Tanács csütörtök délután kiadott véleményére hivatkozva. A közlemény szerint a Költségvetési Tanács felidézi, hogy bár a hazai gazdaság lendülete 2020-ban megtört, visszaesése mégis kisebb lett a vártnál.

Költségvetési Tanács: célzott gazdaságvédelmi intézkedésekre van szükség Magyarországon

Költségvetési Tanács: célzott gazdaságvédelmi intézkedésekre van szükség Magyarországon

A Költségvetési Tanács (KT) megítélése szerint az államháztartás augusztus végén módosított finanszírozási tervében erre az évre előirányzott 3600 milliárd forint éves pénzforgalmi hiány mozgásteret ad újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére, amelyeket -, ha megfelelően célzottak - a tanács indokoltnak tart a gazdaság további visszaesésének elkerülése érdekében - állapította meg a Költségvetési Tanács (KT), miután keddi ülésén áttekintette a költségvetési törvény első félévi végrehajtásának fő folyamatait és kialakította véleményét az éves tendenciákról, különösen az államháztartási hiány és az államadósság várható mértékéről.

A legfontosabb adatok, amiket már most tudunk az Orbán-kormány keddi nagy bejelentéséből

A legfontosabb adatok, amiket már most tudunk az Orbán-kormány keddi nagy bejelentéséből

Az eredeti tervekhez képest egy hét csúszással, de még így is - a hagyományokhoz híven - nagyon korán ismerheti meg mindenki a 2021-es költségvetést, kedden ugyanis (a legutóbbi tervek szerint legalábbis) Varga Mihály pénzügyminiszter beterjeszti az erről szóló törvényjavaslatot a parlamentnek. Az utolsó pillanatban felülvizsgált hiánycél, többletforrás az egészségügy átalakítására, a 13. havi nyugdíj finanszírozása, érdemben növekvő, 2550 milliárd forintos Gazdaságvédelmi Alap, 2000 milliárd forint feletti állami beruházás - néhány kiemelt fejlemény a jövő évi büdzséből. Összegyűjtöttük, hogy mit tudunk már most a kormány jövő évi terveiről.

2021-es költségvetés: jövőre nem lesz önálló Egészségbiztosítási Alap

2021-es költségvetés: jövőre nem lesz önálló Egészségbiztosítási Alap

A kormány jövőre 2,9%-os GDP-arányos hiánycélt tervez - derül ki a Költségvetési Tanács csütörtökön közzétett, a jövő évi költségvetési tervezetről alkotott véleményéből. Mindez azt is jelenti, hogy a kormány néhány két hét alatt vizsgálta felül a jövőre tervezett hiánycélját. A KT szerint a jövő évre tervezett szabad tartalék összege nem tűnik megfelelőnek és további érdekessége a tervezetnek, hogy a kormány készül valamire az egészségbiztosítási alappal.

Koronavírus: eddig nem ismert magyar prognózis érkezett

Koronavírus: eddig nem ismert magyar prognózis érkezett

Pénteken megjelent a Költségvetési Tanács véleménye a koronavírus okozta járvány államháztartási hatásairól. A hivatalos dokumentum legvége az igazán érdekes azonban, itt ugyanis fény derül a kormány eddig nem ismert fiskális előrejelzéseire.

ÁSZ-elnök: komoly és elhúzódó krízisre kell felkészülni Magyarországon

ÁSZ-elnök: komoly és elhúzódó krízisre kell felkészülni Magyarországon

„Komoly és véleményem szerint elhúzódó krízissel kell számolni, ami már itt van” – hangsúlyozta a koronavírussal kapcsolatban a novekedes.hu-nak adott interjújában Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint célzott eszközökkel kell fellépni a gazdasági krízis kezelése érdekében: rugalmassá kell tenni az állami rendszereket és munkaerőpiacot, valamint költségvetési és lakossági szinten is nagy hangsúlyt kell helyezni a tartalékolásra. Szerinte Magyarország felkészült koronavírussal kapcsolatban, de a neheze csak most jön.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Három nap alatt elesett egy kétmilliós nagyváros – Itt mégis mi történik?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.